. . : D O N B O S C O : . .
Isten, atyánknak és mesterünknek adta nékünk Don Boscót.
Csodáljuk és követjük őt, elismerve a benne csodálatos egységet alkotó bölcsességet és kedvességet.
Mélylelkű ember, csodálatos nevelő, nyitott a földi valóság iránt; mélyen Istenben bízó ember, a Szentlélek ajándékaival eltöltve élt, "mintha látta volna a láthatatlant is".
Egész életét a szegény, elhagyatott, csavargó gyermekek megmentésére szentelte. Összegyűjtötte és tanította, segítette őket. "Lelkeket adj nekem Uram, minden mást vegyél el tőlem" -szól híressé vált mottója.
Hatalmas karizmájú, csodálatos ember volt. Szegény családban született 1815-ben és egész életében szolid körülmények között élt, de felsőbb körökben is számos magas rangú, befolyásos ember támogatta művei megvalósulásában.
Különösképpen is tisztelte Szűz Máriát. Megalapította a Szalézi Szent Ferenc, illetve a Segítő Szűz Mária Leányai Társaságát. Alapelve a "megelőző módszer", mert megítélése szerint így lehet eredményesen nevelni. Megérinteni, és ezáltal jóra serkenteni a fiatalokat mielőtt még rossz útra térhetnének.
1841-ben, Torino népes Valdocco negyedében megnyitotta az első oratóriumot, amely azóta az egész világra elterjedt, így ide hozzánk Óbudára is.
Mi is követni igyekezünk ezt a csodálatos embert, mindenki a saját módján, lehetősége szerint, a saját tehetségét áldozva, egy közös cél érdekében. Sokfélék vagyunk és mégis együtt működünk csak igazán!